Egyéb Szolgáltatások

Néhány közérthető szó az épületenergetikáról és annak hasznosságáról:

Mivel is foglalkozik az energetika:
Egyszerűsítve az épületek energia fogyasztását határozza meg, megmutatja, hogy egy konkrét épület az üzemeltetéséhez mennyi bevitt energiát használ fel.

Mit mutat az energetikai osztályba sorolás:
A vizsgált épület mennyivel több energiát használ el, mint egy a vizsgált épülettel megegyező etalon épület.

Miért van rá szükség:
Az épületek energia takarékos felújítása egy igen összetett és bonyolult dolog, azért, hogy műszaki, energetikai és gazdasági szempontból a legideálisabb megoldást megtaláljuk szükséges egy szakember segítsége, aki az összes szempontot figyelembe véve megtervezi számunkra a lehető lekedvezőbb megoldást. Néhány példa: – a falak hőszigetelési ideális vastagságának meghatározása felesleges plusz cm-k elkerülése, – melyik egység legyen először felújítva, ha nincs elég pénzünk az egész felújításra, melyik az a szerkezet ( fal, födém, nyílászáró, padló, tető, gépészet stb. ) amely a bekerülési költségéhez képest a leggyorsabb megtérülést mutatja, – a helyszíni viszonyokat és az épületet figyelembe véve melyik az a megújuló energia, amelyet alkalmazni érdemes.

Akkor lássuk a konkrétumokat:

Az energetikai tanúsítványt kiállításának szabályait a 176/2008. (VI.30.) Korm. rendelet határozza meg, az alátámasztó számítást az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet alapján kell elkészíteni.

A számításokat számítógépes program segítségével végezzük el ( WinWatt ), a számítást minden esetben helyszíni felmérés előzi meg. A számítások eredménye az ÉTDR felültere kerül feltöltésre, és itt készül el a hivatalos tanúsítvány mely 10 évig érvényes.

Minden esetben a tanúsítvány mellé a háttérszámítást is átadjuk a megrendelő részére, továbbá amennyiben az építmény átlagos vagy annál rosszabb besorolású, akkor felújítási és korszerűsítési javaslatot is tartalmaz a tanúsítvány, valamint az ennek megfelelő munkák elvégzése esetén milyen új minősítés érhető el.

Az épületenergetikai minősítés főbb feltételei:

– Első feltétel: az egyes határoló és nyílászáró szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezője U (W/m2,K) nem lehet nagyobb a rendelet által a szerkezetre előírt értéknél.

– Második feltétel: az épület fajlagos hőveszteség-tényezője q ( W/m3,K) nem lehet nagyobb, mint a rendelet által – az épület geometriájától függő – előírt függvényértéknél.

– Harmadik feltétel: az összesített energetikai jellemző értéke Ep ( kWh/m2,a ) nem lehet nagyobb, mint a rendelet által – az épület rendeltetésétől függő – előírt függvényértéknél.

– A vizsgált épület összesített energetikai jellemzője és a viszonyítási alap arányának százalékban kifejezett értéke alapján kerül meghatározásra az épület energetikai osztályba sorolása (AA++ -tól – JJ-ig ). Jelenleg az új épületekre a KNE ( közel nulla energia igényű ) előírás van érvényben, abban az esetben, ha az épület a használatbavétele 2022. június 30-ig nem történik meg. Ez annyit jelent, hogy az épületbe megújuló energiával működő rendszert is be kell tervezni az összes energia fogyasztás legalább 25 %-ban. Amennyiben a megújuló energia hasznosítás nem gazdaságos akkor az épület úgy is teljesítheti a követelményt, hogy az méretezett összesített energetikai jellemzője nem nagyobb, mint 76 kWh/m2/a ( lakóépület ).

Igény esetén a komplett épület, illetve lakás energetikai felújításának tervezését is elvégezzük, meghatározva a konkrét anyagokat és szerkezeti megoldásokat, valamint a komplett gépészeti felújításokat. Kimutatjuk a felújítás utáni várható energia megtakarítás mértékét. A felújítási vizsgálathoz szükség esetén hőkamerás állapot felülvizsgálatot is tudunk végezni.
Cégünk régóta foglalkozik a megújuló energiák hasznosításával az épületek energia megtakarításának terén. Telepíttetünk már fűtés és HMV rásegítő napkollektorokat, napelemeket talajszondás fűtéshez, talajszondás fűtéseket, szellőző rendszereket stb.

Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével – felelős műszaki vezető

(8)^* Építőipari kivitelezési tevékenységet az építési szakmunka jellegének megfelelő szakképesítéssel, részszakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet, ha az építési tevékenység kivitelezési dokumentáció nélkül végezhető.

A felelős műszaki vezető feladata:

Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát felelős műszaki vezető irányítja,

amely a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari

kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki.

Nincs szükség felelős műszaki vezető megbízására, ha az építmények olyan jellegű

felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységét végzik, melynek során

az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy
az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékű

teherváltozás – írásos szakértői véleménnyel igazoltan – nem következik be, mely a

tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé, továbbá

ha égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezetű égéstermék-elvezető

berendezés építésére nem kerül sor, illetve

az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem jár

együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával.

Ezen építési munkákat a munka jellegének megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező

személy felelős műszaki vezető irányítása nélkül is elvégezheti.

A felelős műszaki vezető az általa vezetett építkezésen ellenőrzi az építési-szerelési

munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi,

tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más

kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek

betartatását, azok betartását. Vezeti, ellenőrzi az építési naplót ha erre a kivitelezőtől

megbízást kapott. Az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatait szakszerűen

megszervezi. A kivitelezés során biztosítja a minőségi követelmények a technológiai, a

munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatását. Ellenőrzi a kitűzés helyességének,

valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtét. Elvégzi a minőségi

vizsgálatokat és mintavételeket. Az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok

meghatározza és irányítja. A kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési)

engedélyköteles kivitelezést az építési naplóban feltünteti. Az építőipari kivitelezési

tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján az kitölti a hulladék nyilvántartó lapot és

azt az építtetőnek átadja. Az építmény használatbavételi (fennmaradási) engedélyezéséhez

(bejelentéséhez) a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozóan nyilatkozat tesz. Az

átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban közreműködik és az

ehhez szükséges nyilatkozatok megteszi. Az alvállalkozói teljesítéseket igazolása, mely

tartalmazza

a teljesített kivitelezési munkák meghatározását, mennyiségét és minőségét, a teljesítés

időpontját,

a teljesítésigazolás alapján számlázható összeget,
a szerződésben meghatározott alvállalkozói díj és a teljesítésigazolásban megjelölt

számlázható összeg eltérése esetén az eltérés indoklását.

A kiállított teljesítésigazolást az alvállalkozó kivitelező által megküldött teljesítésről szóló

értesítés kézhezvételétől – ha szerződés vagy jogszabály átadás-átvételi eljárást határoz meg,

ennek lezárásától – számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon

belül az alvállalkozó kivitelező részére megküldi, és annak adatait az alvállalkozói

nyilvántartásba felviszi.

A felelős műszaki vezető feladatát képezi, hogy dönt az építési munkaterületről származó

természetes építőanyagok és a bontott építési termékek – szükség szerint szakértővel történő –

vizsgálatát követően a kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt

felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie.

A vállalkozó kivitelező (az építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági

tevékenységként folytató személy) felelős műszaki vezetőjének feladata a fentiek

felsoroltakon túlmenően, hogy az alvállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetőivel és a

szakági felelős műszaki vezetőkkel együttműködjön, a velük történő egyeztetéseket

koordinálja, tevékenységüket összehangolja. A használatbavételi engedélyezési eljáráshoz

szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadja az alvállalkozói és a szakági felelős

műszaki vezetői nyilatkozatok alapján.

Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését

követően a felelős műszaki vezetői nyilatkozat a következőket tartalmazza:

az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a jóváhagyott

építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint

az 1. melléklet szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási)

tervdokumentációnak megfelelően,

az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és

eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai,

minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték,

az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdés

c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel,

az épület (épületrész) a kivitelezési dokumentáció részeként készült energetikai

számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőknek megfelelően

valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték

be,

a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen

biztosított,

az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön

jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési

tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint

elszállították,

az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

A felelős műszaki vezetői feladatát megbízási vagy alkalmazotti jogviszony keretében látja el

Kötelező a felelős műszaki vezető alkalmazása:

Főszabály szerint minden építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkához elengedhetetlen a felelős műszaki vezető alkalmazása. A 2006. májusát megelőző jogszabályi rendelkezés szerint az építmények teherhordó szerkezeteit nem érintő javító, karbantartó, felújító tevékenység esetében nem volt szükséges felelős műszaki vezetőre, függetlenül attól, hogy engedélyköteles volt-e az építkezés. Fontos kiemelni, hogy az Építési törvény jelenlegi szakasza kibővítette és pontosította azokat az eseteket, amikor nem kötelező a felelős műszaki vezető munkája, és az alapfeltétel az, hogy a tevékenységhez ne kelljen építési engedélyt kérni (amihez engedély kell, ahhoz a felelős műszaki vezető is elengedhetetlen). A továbbiakban tehát a munka jellegének megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező személy felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezheti az építmények olyan jellegű felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységét, melynek során az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékű teherváltozás – írásos szakértői véleménnyel igazoltan – nem következik be, mely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé. Ide tartozik még az az eset is, amikor az égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezetű égéstermék-elvezető berendezés építésére nem kerül sor, illetve ha az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával [1997. évi LXXVIII. tv. 39. §].

Mielőtt a felelősségi szabályokra kitérnénk, ki kell emelnünk az építési törvény 39. § (1) bekezdésében található felsorolást, amely meghatározza, hogy melyek az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenység folytatásának legfontosabb feltételei. A b) pont kimondja, hogy a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki vezetőnek kell irányítania, aki egyrészt a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, másrészt a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik. A mondat első része lezárja az egyes hatóságok és a kivitelezők közötti vitát, amely arról folyt, hogy elegendő-e a felelős műszaki vezetővel megbízási szerződést kötni, a másik része pedig biztosítja a „kellő hatalmat” a felelős műszaki vezető számára (az már más kérdés, hogy ez a gyakorlatban mennyire működik).

Nem lehetséges, hogy a munkafolyamat során valamikor ne legyen felelős műszaki vezetője az építkezésnek. A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek kell gondoskodnia kell a helyettesítést ellátó, megfelelő jogosultsággal rendelkező személy kijelöléséről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő személy felel.

Érdemes tudni, hogy építmény vagy építményrész építőipari kivitelezése esetén a kivitelezési tevékenység teljes körű irányítását (ideértve a szakági munkákat is) a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti MV-Ép/A, MV-Ép/AM, MV-Ép/B névjegyzéki jelöléssel nyilvántartásba vett felelős műszaki vezető önállóan csak az alábbi építmények, kivitelezések esetében láthatja el:

a) a legfeljebb az alábbi jellemzőjű építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén

– 300 m2 összes szintterület,

– három beépített építményszint (alápincézett, földszint+tetőtér-beépítés),

– 1000 m3 bruttó térfogat,

– 7,5 m-es építménymagasság és

– 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret (falköz, oszlopköz, előregyártott födém), előregyártott födémszerkezet,

b) bejelentéshez kötött építményeket érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén,
c) polgári lőtér,
d) hírközlési építmény,
e) nem közhasználatú park, játszótér, sportpálya,
f) kerítés,
g) támfal, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1,5 m-t
h) műemléki területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászárócsere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése, valamint az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése során [290/2007. (X. 31.) Korm. rend. 13/A. §; 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet].

Felelősségi szabályok, feladatok

A jogviszony és a felek közötti kapcsolat rendezése mellett a felelős műszaki vezető felelőssége is egyértelművé vált, a jogszabály alapján ő felel:

a) az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért,
b) a szakmunka irányításáért,
c) az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá
d) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és

e) a munkálatok végzésének szakszerűségéért [1997. évi LXXVIII. tv. 40. §].

Építési műszaki ellenőr fogalma: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helyszínén az építtető helyszíni képviselője, legfontosabb feladata az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíteni és ellenőrizni a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását.

Mikor kötelező a műszaki ellenőr megbízása?

A 191/2009(IX.15.) Korm. rendelet alapján:

a.) Ha az építőipari tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi – építési műszaki ellenőr alkalmazása kötelező.

b.) Ha az építőipari beruházás Kbt. hatálya alá tartozik – építési műszaki ellenőr alkalmazása kötelező.

c.) Ha az építőipari kivitelezési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képezi – építési műszaki ellenőr alkalmazása kötelező.

d.) Ha az építőipari tevékenység műemlékvédelem alatt álló építményt érint – építési műszaki ellenőr alkalmazása kötelező.

e.) Vagy ha a 17.§ (2) bekezdés alapján építtetői fedezetkezelő működik – építési műszaki ellenőr alkalmazása kötelező.

Az építészeti szakértés akkor nagyon fontos amikor bizonyos tények megállapításához, már nem elegendő az átlagos tapasztalat, hanem különleges szakértelemre van szükség a probléma megoldásához. Ebben állunk a megrendelőink rendelkezésére, helyszíni szemrevételezéssel és esetleges helyszíni feltárással. A szakértés során szakértői véleményt adunk ki , melyet írásba foglalunk, feltárjuk az elvégzett munka hibáit és hiányosságait, lehetőség szerint megoldást javaslunk a kijavításukra.