Oldal kiválasztása

Egyéb Szolgáltatások

Néhány közérthető szó az épületenergetikáról és annak hasznosságáról:

Mivel is foglalkozik az energetika:
Egyszerűsítve az épületek energia fogyasztását határozza meg, megmutatja, hogy egy konkrét épület az üzemeltetéséhez mennyi bevitt energiát használ fel.

Mit mutat az energetikai osztályba sorolás:
A vizsgált épület mennyivel több energiát használ el, mint egy a vizsgált épülettel meggyező etalon épület.

Miért van rá szükség:
Az épületek energia takarékos felújítása egy igen összetett és bonyolult dolog,azért, hogy műszaki, energetikai és gazdasági szempontból a legideálisabb megoldást megtaláljuk szükséges egy szakember segítsége, aki az összes szempontot figyelembe véve megtervezi számunkra a lehető lekedvezőbb megoldást. Néhány példa: – a falak hőszigetelési ideális vastagságának meghatározása felesleges plusz cm-k elkerülése, – melyik egység legyen először felújítva, ha nincs lég pénzünk az egész felújításra, melyik az a szerkezet ( fal, födém, nyílászáró, padló, tető, gépészet stb ) amely a bekerülési költségéhez képest a leggyorsabb megtérülést mutatja, – a helyszíni viszonyokat és az épületet figyelembe véve melyik az a megújuló energia amelyet alkalmazni érdemes.

Akkor lássuk a konkrétumokat:

Az energetikai tanúsítványt kiállításának szabályait a 176/2008. (VI.30.) Korm. rendelet határozza meg, az  alátámasztó számítást az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet  alapján kell elkészíteni.

Cégünk munkatársa rendelkezik a tanúsítvány elkészítéséhez szükséges TÉ  jogosultsággal. A számításokat a WINWATT program segítségével, a minőségtanúsítási lap pedig a MÉK által kidolgozott nyomtatvány alapján kerül kiadásra a megrendelő részére. Minden esetben a tanúsítvány mellé a háttérszámítást is átadjuk a megrendelő részére, továbbá amennyiben az építmény átlagos vagy annál rosszabb besorolású, akkor felújítási és korszerűsítési javaslatot is tartalmaz a tanúsítvány, valamint az ennek megfelelő munkák elvégzése esetén milyen új minősítés érhető el.

Az épületenergetikai minősítés főbb feltételei:

– Első feltétel: az egyes határoló és nyílászáró szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezője U (W/m2,K) nem lehet nagyobb a rendelet által a szerkezetre előírt értéknél.

– Második feltétel: az épület fajlagos hőveszteség-tényezője q ( W/m3,K) nem lehet nagyobb, mint a rendelet által – az épület geometriájától függő – előírt függvényértéknél.

– Harmadik feltétel: az összesített energetikai jellemző értéke Ep ( kWh/m2,a ) nem lehet nagyobb, mint a rendelet által – az épület rendeltetésétől függő – előírt függvényértéknél.

– A vizsgált épület összesített energetikai jellemzője és a viszonyítási alap arányának százalékban kifejezett értéke alapján kerül meghatározásra az épület energetikai osztályba sorolása ( A+-tól – I-ig )

Igény esetén a komplett épület,illetve lakás energetikai felújításának tervezését is elvégezzük, meghatározva a konkrét anyagokat és szerkezeti megoldásokat, valamint a komplett gépészeti felújításokat. Kimutatjuk a felújítás utáni várható energia megtakarítás mértékét. A felújítási vizsgálathoz szükség esetén hőkamerás állapot  felülvizsgálatot is tudunk végezni.
Cégünk régóta foglalkozik a megújuló energiák hasznosításával az épületek energia megtakarításának terén. Telepítetünk már fűtés és HMV rásegítő napkollektorokat, napelemeket talajszondás fűtéshez, talajszondás fűtéseket, szellőző rendszereket stb.

Felelős műszaki vezető fogalma:

az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát az Építési törvényben meghatározott felelősséggel irányító személy, tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki. A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás), illetve építési-szerelési szakterületek irányításával a tevékenységnek megfelelő – külön jogszabály szerinti – képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat.

Kötelező a felelős műszaki vezető alkalmazása:

Főszabály szerint minden építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkához elengedhetetlen a felelős műszaki vezető alkalmazása. A 2006. májusát megelőző jogszabályi rendelkezés szerint az építmények teherhordó szerkezeteit nem érintő javító, karbantartó, felújító tevékenység esetében nem volt szükséges felelős műszaki vezetőre, függetlenül attól, hogy engedélyköteles volt-e az építkezés. Fontos kiemelni, hogy az Építési törvény jelenlegi szakasza kibővítette és pontosította azokat az eseteket, amikor nem kötelező a felelős műszaki vezető munkája, és az alapfeltétel az, hogy a tevékenységhez ne kelljen építési engedélyt kérni (amihez engedély kell, ahhoz a felelős műszaki vezető is elengedhetetlen). A továbbiakban tehát a munka jellegének megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező személy felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezheti az építmények olyan jellegű felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységét, melynek során az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékű teherváltozás – írásos szakértői véleménnyel igazoltan – nem következik be, mely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé. Ide tartozik még az az eset is, amikor az égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezetű égéstermék-elvezető berendezés építésére nem kerül sor, illetve ha az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával [1997. évi LXXVIII. tv. 39. §].

Mielőtt a felelősségi szabályokra kitérnénk, ki kell emelnünk az építési törvény 39. § (1) bekezdésében található felsorolást, amely meghatározza, hogy melyek az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenység folytatásának legfontosabb feltételei. A b) pont kimondja, hogy a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki vezetőnek kell irányítania, aki egyrészt a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, másrészt a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik. A mondat első része lezárja az egyes hatóságok és a kivitelezők közötti vitát, amely arról folyt, hogy elegendő-e a felelős műszaki vezetővel megbízási szerződést kötni, a másik része pedig biztosítja a „kellő hatalmat” a felelős műszaki vezető számára (az már más kérdés, hogy ez a gyakorlatban mennyire működik).

Nem lehetséges, hogy a munkafolyamat során valamikor ne legyen felelős műszaki vezetője az építkezésnek. A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek kell gondoskodnia kell a helyettesítést ellátó, megfelelő jogosultsággal rendelkező személy kijelöléséről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő személy felel.

Érdemes tudni, hogy építmény vagy építményrész építőipari kivitelezése esetén a kivitelezési tevékenység teljes körű irányítását (ideértve a szakági munkákat is) a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti MV-Ép/A, MV-Ép/AM, MV-Ép/B névjegyzéki jelöléssel nyilvántartásba vett felelős műszaki vezető önállóan csak az alábbi építmények, kivitelezések esetében láthatja el:

  1. a) a legfeljebb az alábbi jellemzőjű építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén

– 300 m2 összes szintterület,

– három beépített építményszint (alápincézett, földszint+tetőtér-beépítés),

– 1000 m3 bruttó térfogat,

– 7,5 m-es építménymagasság és

– 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret (falköz, oszlopköz, előregyártott födém), előregyártott födémszerkezet,

  1. b) bejelentéshez kötött építményeket érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén,
  2. c) polgári lőtér,
  3. d) hírközlési építmény,
  4. e) nem közhasználatú park, játszótér, sportpálya,
  5. f) kerítés,
  6. g) támfal, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1,5 m-t
  7. h) műemléki területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászárócsere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése, valamint az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése során [290/2007. (X. 31.) Korm. rend. 13/A. §; 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet].

Felelősségi szabályok, feladatok

A jogviszony és a felek közötti kapcsolat rendezése mellett a felelős műszaki vezető felelőssége is egyértelművé vált, a jogszabály alapján ő felel:

  1. a) az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért,
  2. b) a szakmunka irányításáért,
  3. c) az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá
  4. d) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és
  5. e) a munkálatok végzésének szakszerűségéért [1997. évi LXXVIII. tv. 40. §].

Építési műszaki ellenőr fogalma: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helyszínén az építtető helyszíni képviselője, legfontosabb feladata az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíteni és ellenőrizni a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását.

Mikor kötelező a műszaki ellenőr megbízása?

  1. január 1-jétől hatályos – és 2008. szeptember 1-jétől kiegészített – szabály szerint kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni, ha építési engedélyhez kötött építési tevékenységet végeznek, és feltéve, hogy
  2. a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi,
  3. b) az építési beruházás a Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik,
  4. c) az építési beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képezi, illetve
  5. d) az építőipari kivitelezési tevékenység műemlékvédelem alatt álló építményt érint.

Építmény építőipari kivitelezése esetén a kivitelezési tevékenység teljes körű ellenőrzését (ideértve a szakági munkákat is) a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti É-I. magasépítés szakterületen nyilvántartásba vett építési műszaki ellenőr szakági műszaki ellenőr mellőzésével csak az alábbi építmények esetében láthatja el.:

  1. a) a legfeljebb az alábbi jellemzőjű építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén

– 300 m2 összes szintterület,

– három beépített építményszint (alápincézett, földszint+tetőtér-beépítés),

– 1000 m3 bruttó térfogat,

– 7,5 m-es építménymagasság és

– 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret (falköz, oszlopköz, előre gyártott födém), előre gyártott födémszerkezet,

  1. b) bejelentéshez kötött építményeket érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén,
  2. c) polgári lőtér,
  3. d) hírközlési építmény,
  4. e) nem közhasználatú park, játszótér, sportpálya,
  5. f) kerítés,
  6. g) támfal, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1,5 m-t

h) műemléki területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászárócsere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése, valamint az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése során [290/2007. (X. 31.) Korm. rend. 15/A. §].
Személyes véleményem, hogy a műszaki ellenőr tevékenysége – a nem kötelező esetekben is – indokolt, mivel a laikus építtető nem tudja olyan hatékonyan és szakszerűen ellenőrizni a kivitelezést, mint amennyire szükséges lenne. Egy jó műszaki ellenőr sok évig tartó, kilátástalan szavatossági huzavonát tud megelőzni.

Az építészeti szakértés akkor nagyon fontos amikor bizonyos tények megállapításához, már nem elegendő az átlagos tapasztalat, hanem különleges szakértelemre van szükség a probléma megoldásához. Ebben állunk a megrendelőink rendelkezésére, helyszíni szemrevételezéssel és esetleges helyszíni feltárással. A szakértés során szakértői véleményt adunk ki , melyet írásba foglalunk, feltárjuk az elvégzett munka hibáit és hiányosságait, lehetőség szerint megoldást javaslunk a kijavításukra.